Mátyás Antal
| Mátyás Antal | |
| Született | 1923. szeptember 27. Budapest |
| Elhunyt | 2016. február 8. (92 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász, gazdaságtörténész, egyetemi tanár, akadémikus |
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Mátyás Antal Gőzgazdász. |
Mátyás Antal (Budapest, 1923. szeptember 27. – 2016. február 8.[1]) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, gazdaságtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.[2] A közgazdasági elméletek történetének neves kutatója.
Életpályája
[szerkesztés]Egyetemi tanulmányait 1941-ben kezdte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, de 1944-ben katonai szolgálatra hívták be, szovjet hadifogságba került, ahonnan csak 1948-ban térhetett haza. Ezután folytatta tanulmányait a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1950-ben szerzett közgazdász diplomát.
Diplomájának megszerzése után az MTA Közgazdaságtudományi Intézete tudományos munkatársa lett, majd 1953-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója lett. 1957-ben kapta meg docensi, 1966-ban pedig egyetemi tanári kinevezését. 1970-ben megalapította a közgazdasági elméletek tanszéket, amelynek első vezetője lett. A tanszéket 1995-ig vezette. 1996-ban professzor emeritus címet kapott.
1988 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság, 1994 és 1998 között az Országos Akkreditációs Bizottság közgazdasági szakbizottsága, 1995 és 2000 között az MTA Doktori Tanácsa közgazdasági szakbizottsága, 2000 és 2004 között a Doktori Tanács tagja volt.
1958-ban védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 1972-ben akadémiai doktori értekezését. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választotta. 1963-ban lett az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja, 1980 és 1990 között annak alelnöke volt. 1993-ban a Tudományetikai Bizottság tagja lett.
Kutatási területe a közgazdasági elméletek története, ezen belül a modern közgazdaság története (azaz az 1870-től napjainkig tartó időszak). Munkáinak egyik fő jellemzője a különböző közgazdasági irányzatok és iskolák adott kor társadalmi, gazdasági és politikai viszonyaiban történő vizsgálata. A közgazdasági paradigmaváltásokat is ezen viszonyok változásaihoz kötötte.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Akadémiai Díj (1981)
- Állami Díj (1988) – Angol, amerikai és japán kiadóknál is megjelent műveiben a modern polgári közgazdasági irányzatok magas színvonalú feldolgozásáért.
- Széchenyi-díj (2001)
- Heller Farkas-díj (2003)
- Kautz Gyula-díj (2003)
Főbb publikációi
[szerkesztés]- A polgári közgazdaságtan rövid története a marxizmus megjelenése előtt (1961)
- A polgári közgazdaságtan története a marxizmus megjelenése előtt; Tankönyvkiadó, Bp., 1976
- A modern polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig (1979)
- A polgári politikai gazdaságtan napjainkban (1984)
- History of Modern Non-Marxian Economics (1985)
- A modern nem marxista közgazdaságtan története (1985)
- A modern közgazdaságtan története (1993)
- A makroökonómia elméletének fejlődése a monetarista és a neokeynesiánus közgazdák közötti vita során : akadémiai székfoglaló : 1991. május 2. (1993)
- Similarities between the Economic Theories of Marx and Keynes (1994)
- A hagyományos közgazdaságtan bírálata és kutatási körének kiszélesítése az új intézményi iskola képviselői részéről : akadémiai székfoglaló : 1996. január 18. (1998)
- A korai közgazdaságtan története (2001)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Elhunyt Mátyás Antal. privatbankar.hu (2016. február 8.) (Hozzáférés: 2016. február 8.)
- ↑ Mátyás Antal az MTA rendes tagja[1] Útmutató a kereséshez: elhunyt tagok beállítása, bármely kategória plusz név
Források
[szerkesztés]- Közgazdász. MKKE lapja. 1972. 19. A közgazdaságtudományok új doktora. A Magyar Tudományos Akadémia felolvasó termében csütörtökön (november 30-án), délelőtt védte nagydoktoriját Mátyás Antal, egyetemünk tanára. A bíráló bizottság elnöke Friss István, az opponensek: Csikós Nagy Béla, Hoch Róbert és Sipos Aladár voltak. A doktorit elfogadták – előreláthatóan – május végéig könyv alakban is megjelenik a Közgazdasági és Jogi Kiadónál A modern polgári közgazdaságtan története címmel.
- Közgazdász. MKKE lapja. 1976. 14. Beszélgetés Mátyás Antallal. Kutatás közben – munka közben
- Közgazdász. MKKE lapja. 1978. 11. Fóris György. A diploma sorszáma 0001. Beszélgetés Mátyás Antal egyetemi tanárral
- Közgazdász. MKKE lapja. 1981. 9. Mátyás Antal tanszékvezető tanár Akadémiai díj kitüntetésben részesült
- Közgazdász. MKKE lapja. 1984. 2. Mátyás Antal Elmélettörténet könyve angolul, japánul és kínaiul is megjelent
- Közgazdász. MKKE lapja. 1988. 7. Állami díjas. Angol, amerikai és japán kiadóknál is megjelent műveiben, a modern polgári közgazdasági irányzatok magas színvonalú feldolgozásáért, a marxista politikai gazdaságtan terjesztéséért dr. MÁTYÁS ANTAL, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára
- Közgazdász. MKKE lapja. 1988. 9. „Dob-szimfónia” Rózsa Iván. Beszélgetés az állami díjas Mátyás Antal professzorral életútjáról
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 855–856. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 730. old., ISSN 1787-288X
- Az MTA rendes tagja Mátyás Antal
- Budapesti Corvinus Egyetem Jubileumi Évkönyv. 2020. 143. Petschnig Mária Zita. Pénzügy szak. Felejthetetlenek voltak Mátyás Antal, Hagelmayer István, Berend T. Iván, Pach Zsigmond Pál, Nagy Tamás, Bertóti László, Riesz Miklós Csanádi György előadásai.BCE Jubileumi Évkönyv. 2020
- Elnézték a párttagságot a Matematika és a Nyelvi Tanszékeken és egyes esetekben a szaktanszékeken. Akikről ismereteim vannak, hogy nem voltak párttagok és vezetők voltak, továbbá nemzetközi tekintélyű tudósok is voltak, könyveik, szakcikkeik, könyveik külföldön az USA-ban és számos más országban (Kina, Japán) is megjelentek. Pl. Mátyás Antal, (1970-1995 között tanszékvezető), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. In.: Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. Toll és Igazság. Történelem. 2024.04.30.Írta: _ |: Dr. Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. (magyar nyelven), 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
